Blogolj!

Trendek, hitek, szokások a gasztronómiában – Mire jó az ayurvédikus táplálkozás?

A nyugatról érkező gasztro-trendeket és őrült diétákat múló, üres szeszélynek, a sokszor évezredes múlttal rendelkező keleti táplálkozási szokásokat viszont idejétmúltnak tekintjük. Pedig némi utánajárással mi magunk is meggyőződhetünk róla, hogy mit érdemes követni, mit kell figyelmen kívül hagyni az egyes szokásokból, de azt is látni fogjuk, mennyi is az átfedés a sokszor teljesen ellentétes gasztro-irányzatokban.

Az ayurvédikus táplálkozási rendszert nem érdekli a napi fehérjebevitel. Nem izgatja, mennyi zsírt és szénhidrátot viszünk be a szervezetbe, jobban mondva nem innen ragadja meg az öngyógyító táplálkozás lényegét, hiszen ezek a szempontok a szokásaik kialakulásakor még nem léteztek. A harmóniában és diszharmóniában gondolkodó rendszer számára az a legfontosabb, hogy az elfogyasztott táplálék megfelelő legyen az ember alkatának és anyagcseréjének, így a túlsúlyt sem a túl sok habzsolásnak, sokkal inkább az egyensúly felborulásának tulajdonítja. Szerinte nincsenek sem jó, sem rossz ételek, az ember szervezete dönti el, mit képes befogadni, beépíteni, s ha kellőképpen ismerjük testünket, magunk is beprogramozhatjuk a táplálását. Alapvetően három testtípust különít el, melyek különböző ételeket igényelnek. Egyik legfontosabb alapelve – ami minden típusra vonatkozik – a szattivikus, vagyis a tiszta ételek fogyasztása, ezeket ugyanis a szervezet sokkal könnyebben, sokkal kevesebb erőfeszítéssel képes megemészteni. Noha a tej fogyasztásának a mai napig vannak ellenzői és támogató, az ayurvédikus táplálkozás az egyik legfontosabb pillérének tekinti fogyasztását. Egyéb állati eredetű termékeket (hús, tojás sajt) egyáltalán nem javasolja, helyette arra buzdít, fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt.

Ebben sokban hasonlít a nyersétel-diétára: követői szerint a túlzásba vitt hőkezelés gyakorlatilag semlegesíti a zöldségben található vitaminokat. Néhány dietetikus viszont határozottan azt vallja, hogy a hőkezeléssel egyfelől megszabadulhatunk a fertőzésektől és kórokozóktól, másrészt a hő olyan anyagokat is felszabadít, amihez a zöldség nyers állapotában nem tudnánk hozzáférni.

A  mit is eszel mellett az ayurvédikus táplálkozás számára legalább olyan fontos a hogyan kérdése is: például nem ajánlja, hogy feldúlt állapotban fogyasszuk el az ebédünket, mert a rossz hangulat hatással lesz az emésztésre, az egyébként tápláló étel pedig nem lesz képes maximálisan kifejteni jótékony hatását. Ugyanakkor hangsúlyozza a nyugodt környezetet, az ételre való koncentrálás fontosságát, amit viszont a Slow Food nemzetközi mozgalom is felfedezett magának, ami az egyes ételkultúrák sokszínűségének megóvásáért jött létre. Az egész napos nassolás helyett azt tanácsolja, csak akkor együnk, ha valóban megéhezünk, így napunk szervezetté, átláthatóvá válik, ami ezáltal biztonságot nyújt számunkra, ráadásul minden egyes nap ugyanabban az órában tör majd ránk az éhség, amivel kiiktatható a stresszoldó, ám felesleges és a szervezetet egyébként is terhelő habzsolás.

http://flow.blogstar.hu/./pages/flow/contents/blog/19561/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?